Eldöntöttem hogy mostantól a halál helyett csakis az élettel fogok foglalkozni!
De mit tegyek, ha az életről minduntalan csak a halál jut az eszembe?
Azt mondták: Talán még fütyülni is megtanulok ha jó étvággyal megeszem a létvágyam.
Élettel nem játszunk az asztalnál!
Én meg végig csak piszkáltam…
Amit kiszedtél magadnak mindent meg kell enni! Afrikában éheznek!
Én pedig végig csak azon gondolkodom, hogy vajon az én tányéron maradt megcsócsált létvágyam hogyan segít az éhezőkön? Eljön érte a zsákos ember és elviszi nekik? Dehogy! A zsákos ember értem jön el ha este sötétedés után az utcán talál! Van zsákjában minden jó, piros alma, mogyoró! Jaj az nem az! Összekevertem valakivel. Alighanem a nyáron született “kisjézussal” aki a tél beálltával a születése alkalmából nekem hoz ajándékokat! G.I Joe-t, meg traszformerszet. De csak ha jó voltam! Mert lát ám engem a zsákos-jézuska apó! Ha nem eszem meg ami a tányéromon maradt nem kapok én semmit se! Létvágyat meg főképpen nem. Így hát eldöntöttem hogy mostantól a halál helyett csakis az élettel fogok foglalkozni! De mit tegyek, ha az életről minduntalan csak a halál jut az eszembe?
